Mi is valójában az asztrológia?

Honnan ered? Hogyan működik? Miért "nem számít", hogy Kos vagy, vagy Ikrek? Miért van igazuk a szkeptikusoknak, amikor azt mondják, hogy kizárt dolog, hogy az égitestek hassanak az emberre?
1. Honnan ered az asztrológai?
Sok könyv, cikk, asztrológiai tanfolyam azzal a mondattal nyit, hogy „Az asztrológia empirikus tudomány”. Empirikus, vagyis tapasztalaton, megfigyeléseken alapuló. Erre szoktam azt mondani, hogy nincs az a mennyiségű inszomniás káldeus pap, akik addig tudtak volna ülni egy zikkurat aljában a csillagos eget bámulva, amíg ezt a rendszert összerakják.
Az asztrológiát valahol, valamikor egy egységes rendszerként kapta meg az emberiség. A legelfogadottabb elmélet szerint az ókori Mezopotámiában, Bábel tornyának környékén, de időről időre kerülnek elő olyan leletek, amik arra utalhatnak, hogy már ezt az időszakot megelőző évezredekben is jelen lehetett az asztrológia az emberiség történetében.
Bár az asztrológia analógiákkal dolgozik, de a módszerek, technikák mögött csillagászati és bonyolult matematikai számítások állnak. Ezek az égi mozgások, fényjelenségek a legtöbb esetben a Földről szabad szemmel nem láthatóak, sőt… az Univerzum másik végéből kellene a Föld felé tekintenünk, ami a modern űrkutatás időszakában már nem okoz gondot, de i.e. 2000 évvel vajon hogyan lettek volna képesek erre, ha nem kapják meg valahonnan a tudást?
2. Hogyan működik az asztrológia?
Az asztrológia rendszerében a kezdetektől benne van egy alapszabály, miszerint nincsenek véletlenek. Ha pedig nincsenek véletlenek, akkor mindennek meg van az oka. Akkor is, ha adott esetben mi nem ismerjük ezt az okot.
A másik elv, hogy minden a világon egyetlen egy dologból ered. Az asztrológia ebből a „mindenből” két dolgot párhuzamba tud állítani. Az egyik az égi történések, például a fényváltozások az égen, a másik pedig a Földön bekövetkező dolgok.
Ha megfigyelem, hogy mi zajlik az égen és azt, hogy mi történik közben a Földön, ha legközelebb ez az „égi folyamat”, például fényváltozás megtörténik, akkor következtetni tudok, hogy mi fog akkor történni a Földön.
Ezért mondom azt, hogy igazuk van a szkeptikusoknak, amikor azt mondják, hogy kizárt, hogy a bolygók befolyással legyenek az életünkre. Nincsenek, „csak” megmutatják nekünk a földi eseményeket. „Amint fent, úgy lent.”
3. Mi is valójában az asztrológia?
Sokan, ha meghallják az asztrológia szót, akkor az jut eszükbe, hogy „Bika vagyok”, vagyis a Napjegyük. Az a jegy, ami előtt a Nap az égi útján keringett a születési helyünkről az égre tekintve abban a pillanatban, amikor megszülettünk. Viszont fenn volt még az égen a Hold, a Szaturnusz, a Jupiter… és az összes égitest.
Itt Marilyn Monroe képletét látjátok.

Berajzoltattam a programmal nagyon sok mindent (mindent egyszerre nem lehet megjeleníteni, ennél több dolog van), pontosan azért, hogy lássátok, hogy a radixban, vagyis Monroe születési képletében mennyi mindent kell/lehet figyelembe venni.
Az egész képlet mi vagyunk. Nem lehet kimazsolázgatni belőle csak a Napot, főleg nem a jegyét, de a Hold (jegye) és az Aszcendens (jegye) is kevés. Ha pszichológiailag akarnám elmagyarázni, akkor ez olyan lenne, mintha kihagynánk bizonyos személyiségrészeinket vagy nem vennénk tudomást egyes tulajdonságainkról.
És ha már pszichológia… A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy az asztrológia soha nem személyiségelemzéssel foglalkozott. Volt például úgynevezett karakterisztika, de ezt is inkább a lehetséges betegséghajlamok feltérképezésére használták. Az a fajta modern megközelítés, ahogyan ma az asztrológiát a legtöbben ismerik, csak a 19.században kezdte átvenni az uralmat.
Egészen addig az asztrológia célja a predikció, vagyis az előrejelzés volt. A másik kedvenc példám, hogy a királyt nem érdekelte miért húzatta karóba a fél falut, hogy valamilyen személyiségzavar miatt vagy gyermekkori traumák álltak a háttérben. Őt az érdekelte, hogy születik-e egészséges utódja, akire rá tudja hagyni a trónt, vagy hogy mikor indítson háborút a szomszédos ország ellen, hogy lehetőleg egy számára kedvező végkimenetele legyen a csatának.
4. Jegyek vs. égitestek
Ha már a Nap jegyét említettem, akkor fontos azt kihangsúlyozni, hogy a jegyek hangsúlyozása az asztrológiában szintén egy „modern találmány”.
Persze minden fontos, ami a képletünkben benne van, de a főszerepet egyértelműen az égitestek játsszák.
Az égitestek mozognak. Mozgás = cselekvés, cselekvés = élet. Képzeld el, hogy a bolygók a színházban a főszereplők, vagyis a színészek! A jegyek adják a jelmezt. A házak pedig a díszlet, a szín, mert nem mindegy, hogy egy színdarab az 1500-as évek Olaszországában vagy az 1930-as évek Amerikájában játszódik.
Alapvetően bármely elemét vizsgáljuk a képletnek, a házakat, az állócsillagokat, a részesülési pontokat stb., végeredményben mindig egy égitesthez lyukadunk ki. Még a fényszögeknek is van bolygójellege.
A régiek 7 szabad szemmel látható égitestbe sűrítették bele a világ összes dolgát, ezek az analógiák. A jegyekhez pár mondatot társítottak leíró jelleggel, de ezek soha nem a szülött személyiségére vonatkoztak.
Ha megnézünk például a Hold analógiái közül párat, akkor azt látjuk, hogy hozzá tartozik az anya, a feleség, az ösztönös működésünk, az ezüst, a mák, a gyomor, a test vagy a 0-4 éves korig tartó időszakunk. A sor „végtelen”.
(Ezért nem vállalok olyan elemzést, hogy „Mondj valamit a képletemről!”, mert nem tudom, hogy az anyukáddal kapcsolatos dolgokra vagy kíváncsi, a gyomorpanaszaidra vagy hogy jó lenne-e neked, ha ezüst műtárgyakkal kereskednél. Ez egy kicsit kifacsart példa, de talán így érthető és elfogadható, hogy „a valamiről” képtelenség beszélni egy elemzésnél.)
5. Irányzatok az asztrológiában
Ha valaki nem merül el a részletekben, akkor azt gondolhatja, hogy az asztrológia még manapság is egységes. Pedig nem.
Az idők folyamán nagyon sokat változott és „ezer” irányba ágazott el. A klasszikus asztrológiában sem volt minden egységes. Sokan próbálkoztak különböző számítási módszerekkel vagy vallási alapon gyomláltak ki technikákat, vagy egyszerűen csak rosszul értelmeztek vagy rosszul másoltak az elődöktől. Mondhatjuk azt, hogy mégis volt egy közös háttere, „filozófiája”.
A modern asztrológiai irányzatok ettől nagyban eltérnek, nem használják a klasszikus technikákat és az előrejelzés helyett inkább a személyiségelemzés kerül a fókuszba.
De mi történt? Mi változott, mikor és miért?
6. A modern asztrológia születése
A válaszokat ezekre a kérdésekre Nicholas Campion könyvében találjuk.
1875. novemberében New Yorkban egy spirituális, ezoterikus nézeteket valló csoport gyűlt össze, akiknek az volt a terve, hogy létrehozzanak egy olyan csapatot, akinek a feladata, hogy az egész világot a következő nagy történelmi szakaszba átvezesse, a felvilágosodás, a béke, az egyenlőség és az igazságosság érájába. A teozófusok azt állították, hogy ide a személyes spirituális megvilágosodáson keresztül lehet eljutni. A társaság fő mozgatórugója egy karizmatikus orosz emigráns, Helena Petrovna Blavatsky volt. A teozófia isteni bölcsességet jelent, a Teozófiai Társaság pedig a 19.század végének egyik meghatározó mozgalmává vált, az ő hatásuk játszott szerepet például a 20.század végén virágzó különböző spirituális ideológiák megértésében.
Blavatsky nagyon közel állt egy brit asztrológushoz, akit Sepharial álnéven ismerünk, de ő maga nem volt asztrológus, keveset tudott az asztrológiáról.
Leleplezett Ízisz című könyvében azonban mégis van egy kulcsmondat, ami nagy hatással van az asztrológiára, és gyakorlatilag mint egy üstökös, ami egy bolygóval ütközik, és letéríti azt az eredeti pályájáról.
Blavitsky azt mondta, hogy a tudomány tévedhetetlen, tehát az asztrológia, mint tudomány szintén tévedhetetlen, de az asztrológusok csupán emberek, akik tévedhetnek. A megoldás, az, hogy magunk mögött hagyjuk az anyagot és belépünk a szellemi szférába.
Ezzel lerakták az alapjait egy olyan asztrológiának, amely lekicsinyli a jóslatokat és ehelyett az önismeretre és a spirituális növekedésre összpontosít. Blavatsky szerint a világegyetem spirituális jellegű, az anyagi világ pedig csupán csak illúzió.
Aki pedig Blavatsky álmait megvalósította, vagyis átültette a gyakorlati asztrológiába és megvalósított a spirituális evolúció elméletén alapuló asztrológiát Alan Leo volt.
William Fredrick Allan néven született 1860-ban, de úgy tartotta magáról, hogy az Oroszlán jegyében látta meg a napvilágot, ezért „felvette” a Leo nevet.
Alapvetően igazságtalannak tartotta a társadalmi egyenlőtlenségeket, és amikor 22 évesen találkozott a teozófia tanaival, egy látomás után úgy döntött, hogy erre csak a „karma” adhat magyarázatot.
Úgy érezte, hogy kötelessége mindenki jólétéért dolgozni és ennek megvalósítását az asztrológiában látta, pontosabban az asztrológia megreformálásában és népszerűsítésében.
Hitt abban, hogy az asztrológia mentheti meg az emberiséget azzal, hogy segít nekik felkészülni a Vízöntő korra, ami szerinte 1928.03.21-én kezdődik egy új Világtanító megjelenésével. Ezért asztrológiai társaságokat és folyóiratokat hozott létre, hogy könnyebben tudja terjeszteni a tanait és minél több embert vonjon be a Vízöntő korára készülők körébe. Ennek első lépéseként elkezdte terjeszteni az ún. „schillinges horoszkópokat”. Gyakorlatilag tömeggyártásba kezdett, 20 oldalas jegyzeteket küldött az érdeklődőknek.
Második nagy hozzájárulása a populáris asztrológia elterjedéséhez a Napjegy fogalmának kidolgozása volt. Leot lenyűgözték Blavatsky tanításai a „Központi Szellemi Napról”, miszerint a világegyetemnek két központja van. A fizikai univerzum középpontja a Föld, a spirituális univerzum szíve a spirituális Nap.
A 19.század második felében már kialakulóban volt, hogy a Nap születéskori helyzetére támaszkodtak az egyéni jellemének elemzésekor.
Leonak az eljövendő spirituális korszak iránti elkötelezettsége összeolvadt ezzel a terjedő nézettel. Eredményét 1904-ben publikálta a Szintézis művészete c. könyvében, ebben fektette le a 20. századi asztrológia technikai forradalmának alapjait.
A végső megállapítása az lett, hogy a Nap a legfontosabb elem az asztrológiai érelmezésében, ami nem más, mint a Naplogosz, az isteni értelem.
Ez az egyetlen elem gyökeres változást jelentett a technikai eljárásokban.
A régi korok asztrológusai arra használták a jegyeket, hogy konkrét eseményeket jelezzenek előre, betegséghajlamokat diagnosztizáljanak vagy elveszett tárgyakat keressenek meg. William Lilly 1647-ben megjelent 800 oldalas könyvében kb. fél oldalt szentel egy jegynek, de ő sem személyiségbeli tulajdonságokat rendelt hozzá, hanem fizikai leírásokat.
Alan Leo szerint az ilyen leírások egyáltalán nem hasznosak, ha az emberek az Új Korszakra készülnek, ezért elhatározta, hogy létrehoz egy állatövi asztrológiát, amely arra ösztönzi az embereket, hogy elmélkedjenek a belső jellemükön.
Bár kortársai ellenezték asztrológiáját, de a Teozófiai Társaság terjesztette a nézeteit. Szerte Európában fiókszervezeteket hoztak létre, kiadtak egy tankönyvsorozatot, amelyben Leo népszerűsítette asztrológiai vízióit.
Enélkül ma a modern asztrológia gyakorlatilag nem létezne.
7. A Plútó belépett a Vízöntőbe… „mindmeghalunk”

A Nap jegyén kívül, amivel gyakran lehet találkozni az a populáris asztrológiában, azok a tranzitok.
A radixra gyakran mondják, hogy egy pillanatfelvétel az égről a születésünk pillanatában. Ez így is van, csak gyakran elfelejtjük, hogy az égitestek nem állnak meg, hanem haladnak tovább az Ekliptikán. A tranzit azt jelenti, hogy az adott pillanatban hol áll, melyik csillagjegy előtt haladnak el a bolygók. Éppen ezért, az égen minden nap történik valami, belép az egyik bolygó az egyik jegybe vagy épp kvadrát (nehéz fényszög) aspektusba kerül egy másikkal.
Ez azonban így önmagában nem hat mindenkire. Csak gondoljatok bele! Bármi történik az égen, nem lesz egyszerre szerelmes egy new yorki bankár, egy cseh autószerelő és egy spanyol narancsültetvényes.
Akkor hogy is van ez?
Az előrejelző módszereknek van egy hierarchiája. Ráadásul a régiek szabályai szerint nem lépünk ki a képletből, amíg nem muszáj. Ez azt jelenti, hogy nem generálunk a születési képleten kívül egy másik segédképletet, hanem először olyan módszereket használunk, amikkel „ benne maradunk a képletben”.
A másik fontos szabály, hogy mindennek van egy kezdete, egy indulása. Ez lehet a születési képlet, egy eseményképlet vagy akár egy kérdés képlete.
A szabály az, hogy minden technikát ehhez az indulási képlethez viszonyítva vizsgálunk. Tehát ha valami történik az égen, az csak akkor hat rád, ha ezt a születési képleted indokolja. Egyrészt semmi olyan nem történhet, amit a radix nem ígér, másrészt az aktuális tranzitnak muszáj valamilyen módon kapcsolódni a születési képlet megfelelő elemeihez, hogy az eseményt váltson ki.
A harmadik szempont, amit fontos figyelembe venni, mint ahogy már említettem, az előrejelző módszereknek van egy hierarchiája és ebben a hierarchiában a tranzit a legutolsó helyen áll. Miután elemeztünk előtte 8-10 másikat, megnézhetjük, ha még van kedvünk, hogy mi zajlik éppen az égen. --- NÉZD MEG ITT III. KÁROLY KIRÁLY PÉLDÁJÁBAN!
Végül fontos az is, hogy az égitesteknek vannak univerzális analógiái, amit mindenki képletében jelentenek, a Napnak például az apa, a főnök, a siker, önbizalom, de az fontosabb, hogy az adott képletben mit jelent, mert bár univerzálisan jelöli az apát, de ha a X.ház ura, akkor specifikusan az anyát (is). Ezért ha már a tranzit elemzésnél tartunk, nem mindegy, hogy például ezt a Napot amikor tranzithatás éri, apaként vagy anyaként értelmezzük a képletben.
Szóval nyugalom, a most éppen a Bikába visszalépő Uránusz nem fogja mindenki pénzügyeit és szerelmi életét felforgatni! 😊
Ha vannak kérdéseid, problémáid, elakadásaid és szeretnél egy személyre szabott elemzést...
Ha szeretnél tanulni, akkor jelenleg várólistára tudsz feliratkozni...
Ha pedig szeretnél belekóstolni az asztrológiába, akkor hamarosan megvásárolható lesz a 2025. tavaszán tartott 2x4 órás workshop felvétele...
MINDHÁROM ESETBEN VEDD FEL VELEM A KAPCSOLATOT AZ: EKLEKTIKUSASZTROLOGIA@GMAIL.COM EMAIL CÍMEN
Kapcsolat:
eklektikusasztrologia@gmail.com
© 2025 Minden jog fenntartva.